Közvetett szándék: példák bűncselekményekre

Tartalomjegyzék:

Közvetett szándék: példák bűncselekményekre
Közvetett szándék: példák bűncselekményekre

Videó: Közvetett szándék: példák bűncselekményekre

Videó: Közvetett szándék: példák bűncselekményekre
Videó: 12 - Intention - Direct and Oblique 2024, Március
Anonim

A gyakorlatban meglehetősen gyakoriak a büntetőjogban a közvetett szándékos példák. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a közvetett és a közvetlen szándékok több konkrét pontban is eltérnek egymástól, és még az ügyvéd sem tudja mindig kategorikusan igazolni álláspontját a szituáció indítékainak megítélésében. Emlékezni kell a közvetett szándékú bűncselekményekre: ezek alapján könnyebben értékelhető egy új eset. Először azonban próbáljuk meg az elméleti szempontokkal foglalkozni.

példák a közvetett szándékra a büntetőjogban
példák a közvetett szándékra a büntetőjogban

Általános információ

Szándéktípusok:

  • közvetett;
  • egyenesen.

Az első azt feltételezi, hogy a szituáció egy bizonyos alanya megértette, hogy tettei potenciálisan veszélyesek a társadalomra, és olyan következményekhez vezethetnek, amelyek szintén veszéllyel járnak, de a választott stratégiát betartva továbbra is cselekedett. A közvetett szándék példái nemcsak az elkövetett cselekményekről tartalmaznak információkat, hanem az alany tétlenségéről is, ami szintén negatív társadalmi következményekkel jár.

Közvetlenül akkor szokás megérteni a mentális attitűdöt magával a cselekedettel és az általa kiváltott eredményekkel szemben, ha az alany világosan tudatában van az esemény, az eredmény közvéleményének veszélyének, ilyenre vágyik. eredmény. A közvetlen és közvetett szándékra vonatkozó példákat figyelembe véve meg kell jegyezni: egyformán elítélendőek azok a tettek, amelyek megfelelnek a leírt kritériumnak, és a tétlenség, amely az alany által feltételezett negatív eredményekhez vezetett; sőt ezek megvalósítására törekedett.

Olyan hasonló és annyira különböző

Észrevehető, hogy a közvetlen, közvetett büntetőjogi szándék a jogalkotási aktusok értelmezésében sok közös vonást rejt magában. Egy adott alany tökéletességre vonatkozó mentális előfeltételeinek részletes elemzése után, ennek az eseménynek a következményeit, következtetéseket vonhatunk le a viselkedés osztályozására vonatkozóan. Szükséges a helyzet elemzése, emlékezni a komolytalanság és a közvetett szándék közötti különbségekre: az első esetben az alany csak absztrakt módon érti meg, hogy elméletileg negatív következményei lehetnek, a második lehetőségnél pedig nagy valószínűséggel feltételezi, hogy ilyen előfordulás lehetséges.

gyilkosság közvetett szándékos példával
gyilkosság közvetett szándékos példával

A tudatosságot és a megfontoltságot a szándék intellektuális mutatói közé sorolják, az akarati szempont a történések tudatos feltételezéséhez kapcsolódik. A közvetett szándékú bűncselekmények példáit elemezve figyelmet fordítanak arra, hogy az alany képes-e felismerni, mennyire veszélyesek a nyilvánosságra az általa elkövetett cselekmények vagy azok hiánya. A bűncselekményt erős akaratú, intellektuális jelek kombinációjára elemezték. Összehasonlító elemzés alapján megállapíthatjuk, hogy egy adott esetben mi forog kockán.

Tudatosság és előrelátás

A közvetlen és közvetett szándékú bűncselekmények példáit figyelembe véve figyelembe kell venni, hogy a tudati tényező magában foglalja a vizsgált helyzet összetételében rejlő körülmények megértését, valamint:

  • figyeljen a behatolás tárgyára, a tárgyra, a konkrét cselekvések jellemzőire (hiányuk);
  • elemezze a viselkedési mintákat, az időszakokat, a helyválasztást;
  • határozza meg, hogy az elkövetett bűncselekmény mennyire károsítja a nyilvánosságot.

A közvetett szándék minden példája tartalmazza az előrelátás szempontját, amely az elemzéshez szükséges a helyzet sajátosságainak vizsgálatakor. Az előrelátás az alany azon képességére vonatkozik, hogy tudatában legyen a történéseknek, annak következményeinek. Az ok-okozati összefüggés nem titok előtte, de az eredményt lehetségesnek látják, nem garantáltnak.

közvetett szándékos példák a bírói gyakorlatból
közvetett szándékos példák a bírói gyakorlatból

Hogyan működik?

A közvetett szándékra a joggyakorlatban rögzített valós példákat tekinthet. Például egy bizonyos személy rendszeresen ivott, ami családi veszekedéshez vezetett feleségével és gyermekeivel. A rokonok nem egyszer hallottak tőle, hogy felgyújtják a házat. Egyszer egy veszekedés oda vezetett, hogy a férfi ragaszkodott ahhoz, hogy mindenki sürgősen hagyja el a házat. Miután a család elutasította, öntött egy vödör benzint a fűtött tűzhely közelében. Ez tűzhöz vezetett, a tűz azonnal elnyelte az egész szobát.

Jó példa ez a közvetett szándékos gyilkosságra: feleség, fia a kórházban megh alt égési sérülések következtében. Egy másik gyerek, valamint maga a férfi könnyebb égési sérülésekkel megúszta. Tekintettel a helyzetre, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a főszereplőnek nem volt közvetlen szándéka, és nem rokonait akarta megölni, hanem szándékosan felgyújtotta a házat, ami tragikus következményekkel járt.

És további részletek?

Ebben a helyzetben a közvetett szándék példája éppen a hozzátartozókra gyakorolt következmények, miközben maga a gyújtogatás ténye megkérdőjelezhetetlenül szándékos marad. A bíróság egyúttal kimondta: a főszereplő nem akarta senki halálát, de bűnösségét szándékosnak minősítik. A körülmények arra utalnak, hogy ebben a konkrét példában a közvetlen és közvetett szándékosságra azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a férfi jól tudta, hogy közveszélyes cselekményt követ el. Sőt, előre látta, hogy fennáll a veszélyes következmények lehetősége, bár nem tudta, milyen végzetesek voltak a tettek.

Benzint öntött a tűzhelyhez, és egy férfi olyan körülményeket teremtett, amelyek két ember halálát okozták. A bíróság a közvetett szándékos bűncselekmény ilyen példáját a negatív következmények tudatos engedésének helyzeteként értékeli. A halálos kimenetel megengedhetősége iránti közömbösség gyilkossággá változtatja a helyzetet.

közvetett szándéktípusok
közvetett szándéktípusok

Nem minden ugyanaz

A bírói gyakorlatból származó közvetett szándékos példák olyan eseményekre is utalnak, amikor a következményeket a cselekmények hiánya váltotta ki. Sőt, a főszereplő minden ok nélkül remélte, hogy a negatív eredmények egyszerűen nem jönnek. Egyrészt úgy tűnik, hogy az akarat a negatív kimenetel megakadályozására irányul, de a remények és a számítások annyira elvontak, hogy nincs logikus magyarázatuk vagy alapjuk. Jó kifejezés ennek a helyzetnek a leírására a „véletlenszerűen”.

A történteket elemezve a bíróság kiemelt figyelmet fordít annak felmérésére, hogy a szituáció alanya hogyan vette észre, hogy a bűncselekmény következményei negatívak lehetnek. A bíró a következtetésben megfogalmazza, hogy az aktív szereplő milyen mértékben akarta megakadályozni a negatív eredmény kialakulását, ilyen következtetések alapján hozza meg a végső döntést a helyzetről.

Folytatás a példákkal

Egyszer a bírák figyelmének középpontjában a következő helyzet állt: egy állampolgár a vasúti peronon elhelyezett buszokat kísérte, és az egyik sínek melletti állomáson labdával játszó gyerekeket látott. Amikor a peron megközelítette az állomást, többen kővel kezdték dobálni a buszokat, amire a férfi kedvesen reagált, igyekezett megvédeni a rábízott értékeket. A hóna alatt különféle nehéz tárgyak akadtak, amelyek a gyerekekbe repültek. Az egyik fémből készült, meglehetősen nagy súlyú alkatrész eltalálta a tinédzsert, súlyos egészségkárosodást okozva.

A bíróság a helyzet mérlegelésekor figyelembe vette, hogy az alany fő célja a rábízott értékek károsodásának megelőzése volt. A cél természetesen pozitív, de ennek elérése érdekében egy személy kész volt súlyos bűncselekménynek minősített következmények kiváltására. Egyrészt az alany azt feltételezte, hogy ilyen következményekkel járhatnak, másrészt nem akart kifejezetten kárt okozni.

Folyamatos mérlegelés

Hasonló közvetett szándékos helyzet figyelhető meg az alábbiakban ismertetett esemény elemzésekor. Egy bizonyos állampolgár alkoholos italok hatása alatt fegyvert vett elő egy emberekkel teli szobában, és véletlenszerűen lövöldözni kezdett. Ez a viselkedés egy halálesethez és három sérüléshez vezetett. Az események középpontjába került férfi persze jól tudta, hogy közveszélyes akciókat hajt végre. Sőt, előre látta, hogy egy ilyen helyzetben nagy valószínűséggel büntetőjogi következmények következhetnek be, de közömbösen fogadta ezt a tudást. A helyzet főszereplője szándékosan engedte meg viselkedésének minden lehetséges következményét, beleértve a halált is a körülötte lévőkkel kapcsolatban.

közvetett szándékú bűncselekmények
közvetett szándékú bűncselekmények

Nem minden olyan egyszerű

Amint azt a bírói gyakorlat mutatja, bizonyos esetekben a helyzet főszereplője valóban közömbösen érzékeli viselkedésének következményeit, de ez az esetek száz százalékában nem figyelhető meg. Sőt, az ügyvédek és a pszichológusok egyetértenek abban, hogy egy normális ember számára rendkívül nehéz közömbösnek maradni, megérteni a tevékenység lehetséges következményeit, beleértve a bűncselekményekhez kapcsolódókat is. Az ok a büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége, ugyanis ha a meghatározott következmények bekövetkeznek, akkor bíróság előtt kell megjelennie. A legtöbb esetben az adott helyzetbe kerülő személy azt akarja, hogy a büntetőjogi következmények ne következzenek be. Ez azonban nem akadályoz meg sok embert abban, hogy olyan dolgokat tegyen, amelyek potenciálisan ilyen eredményhez vezethetnek.

Esetleges szándék

Ez egy alternatív kifejezés, amelyet számos konkrét esetben a közvetett kifejezésre alkalmaznak. Jelen pillanatban a jogtudomány már meglehetősen gazdag történelmet halmozott fel, benne többek között a közvetett szándékkal kapcsolatos különféle javaslatokkal. Nem egyszer beszéltek a komolytalanság és a közvetett szándék igen nehéz elválasztásáról. Ilyen érvek alapján javaslatok születtek a közvetett szándék mint olyan kizárására, vagy a könnyelműséggel egy nagy, "nyilvánvalóan" megjelölésű kategóriába való egyesítésére.

A modern jogászok azok, akik ragaszkodnak a bevezetett terminológiához, és ragaszkodnak a sürgős közösségi reformok szükségességéhez. Megoszlottak a vélemények, egységes álláspont nem alakult ki a kérdésben. Sokan jogszabályi szinten javasolják a közvetett szándék fogalmának kizárását, mivel nem tartják megfelelőnek annak használatát. Ráadásul a törvényben meghatározott megfogalmazás némileg ellentmondásos.

Megkülönböztetés és egyesülés

A törvények kiigazításáig világosan meg kell értenünk, melyek a közvetett szándék jellemzői a modern értelmezésben. Az ilyen tudatosság segít a bűncselekmények helyes meghatározásában, megkülönböztetve a szándékosságot és a komolytalanságot. Ez nagyon fontos. Tehát ha a bíróság figyelmének középpontjában egy másik állampolgár haláláért felelős személy állt, és cselekményét közvetett szándéknak minősítik, akkor már nem lehet emberölési kísérletről beszélni, illetve a Btk. 109, 111, 264 a bűnösnek.

közvetett szándék a büntetőjogban
közvetett szándék a büntetőjogban

A hibás értékelések, a szándék bizonyítása a tárgyalás keretében gyakran okoznak rendészeti hibákat.

Hogy történik ez?

A Legfelsőbb Bíróság valamikor felülvizsgálta a szándékos emberöléssel, egy ilyen cselekmény kísérletével kapcsolatos korábbi döntését. Ezenkívül az alanyt éles fegyverek gyártásával és szállításával vádolták. Az ügy felülvizsgálatának kérésekor az a döntés született, hogy a konfliktushelyzetben csak közvetett szándékosság volt megfigyelhető. A jogértelmezések szerint a gyilkosság csak a közvetlen szándékkal jellemezhető cselekménynek minősíthető. Következésképpen, amikor a szándék eltérő természete kiderült, az ügyben hozott döntést teljesen felül kellett vizsgálni.

És fordítva

Egy konkrét eset keretében olyan helyzetet vettek figyelembe, amikor egy férfi több embert megütött a saját élezésével. A vádlott ugyanakkor az ember számára létfontosságú területeket talált el: a mellkasra célzott. Egyes jogászok szerint az ilyen viselkedés elhamarkodott, spontán cselekedetek eredménye lehet. Alternatív nézőpont: a sebek helye arra utal, hogy közvetlen szándékról van szó, és a vádlott nem csak a károkozásban, hanem az ellenség megölésében is érdekelt.

Az ilyen esetek mérlegelésekor különös figyelmet kell fordítani az indítékok tanulmányozására és annak a lehetőségére, hogy előre látható legyen, hogy a viselkedés egy személy halálát okozza. Fennáll annak a lehetősége, hogy a vádlott nem ilyen eredményre törekedett, hanem a megfelelő eredmény lehetőségét büntetőjogi közömbösséggel, közvetett szándékra utalva érzékelte. Másrészt a sebek elhelyezkedése közvetlen szándékra utal.

Ez fontos

A közvetett szándék definíciója mögött meghúzódó fő gondolat annak elemzésében rejlik, hogy az alany hogyan érzékeli a lehetséges következményeket. Ha valamilyen jogsértő cselekményt követnek el, ahol a cselekmény bűncselekmény, összetételét teljes mértékben az elkövetett, formális határozza meg, akkor szándékról szó sem lehet. Ez a fogalom kizárólag a szándékosan elkövetett cselekményre vonatkozik, amikor a következmények bûnjelekké válnak, amelyeket figyelembe kell venni.

Ne feledjük, hogy a tárgyi összetételű jogellenes cselekményhez kapcsolódó közvetett, közvetlen szándékot két fő szempont jellemzi:

  • a tett társadalomra veszélyességének tudata;
  • veszélyes következmények előrejelzése a nyilvánosság számára.

Eltérnek a vélemények

A fenti posztulátumok alapján egyes jogászok arra a következtetésre jutottak, hogy a közvetett, közvetlen szándék egybeesik az intellektuális tulajdonságot tekintve. Vagyis a diszkrimináció egyetlen helyes módszere az akarati szempont. Sokan azonban nem értenek egyet ezzel az állásponttal, így az erről szóló viták valószínűleg nem merülnek ki a közeljövőben.

V: Nyilatkozatok a kijelölt témában

A Legfelsőbb Bíróság ülései keretében döntés született arról, hogy a közvetlen szándékkal olyan helyzetet kell jellemezni, ahol előrelátható a következmények esélye (100%-ig). A közvetett csak az elkövetett cselekmények eredményének bizonyos valószínűségének előrejelzését jelenti. A jogsértő cselekmény elkövetője előre tudja jelezni, hogy a következmények elkerülhetetlenek és a közösségre nézve veszélyesek – ekkor felismerik, hogy közvetlen szándékkal cselekszik.

példa a közvetlen és közvetett szándékkal elkövetett bűncselekményre
példa a közvetlen és közvetett szándékkal elkövetett bűncselekményre

Az esetleges előrelátás, ahogy azt egyes jogászok megjegyzik, lehetővé teszi, hogy egy cselekvés vagy annak hiánya lehetséges következményeiről beszéljünk, ugyanakkor a megközelítés nem veszi figyelembe az eredmény kívánatosságát. Ez azt jelenti, hogy a szereplőt úgy értékelik, mint aki potenciálisan megengedi a következmények valószínűségét (a garantált bizonyosságig), anélkül, hogy kifejezné a vágyat, hogy bekövetkezzenek.

Ajánlott: